Missiles, a 16-17. század hétköznapi történelme

Várháborúk kora

Nádasdy Tamás török ellenes védelmi tervezete 1542-ből

2016. február 19. - Várháborúkkora

Egy 1542-ből származó torzó várlista

A 16. századi dél-dunántúli nemesség levelezését és a régió történetét feldolgozó projektünk kutatásai során rábukkantunk egy érdekes, 1542. évi iratra. Az irat fontosságát az adja, hogy eddigi ismereteink szerint ez a legkorábbi tervezet egy Buda elestét követően kialakítandó magyarországi végvárrendszer kialakítására (ez persze nem zárja ki azt, hogy más hasonlóakat is összeállítottak ugyanekkor, de ezek vagy elvesztek, vagy egyelőre rejtve maradtak).

Buda 1541. évi elvesztését követően mind Ferdinánd és hívei, mind pedig az Erdélybe küldött, megmaradt Szapolyai-párt tagjai élükön Fráter Györggyel az Oszmán Birodalom expanziójának együttes megállítására tettek intézkedéseket. A magyar király testvérbátyja, V. Károly és a Német-római Birodalom segítségét kérte a Magyar Királyság székvárosának visszafoglalásához. A speyeri birodalmi gyűlésen (1541.december 29. – 1542. április 11.) megszavazták az úgynevezett Gemeiner Pfenniget, azaz egy általános vagyonadót egy felállítandó birodalmi sereg finanszírozására. A magyar király Fráter Györggyel is kereste a megegyezést, és a felek 1541. december 29-én Gyalu várában egyezséget kötöttek. Ennek értelmében a barát hozzájárult ahhoz, hogy a Magyar Királyság keleti fele, János Zsigmond országrésze Ferdinánd uralma alá kerüljön. Cserében kikötötte, hogy a király foglalja vissza Buda várát az Oszmán Birodalomtól. Ferdinánd 1542. február 11-re Besztercebányára hirdetett országgyűlést, amelyen magyar különadót szavaztak meg, illetve két országos főkapitányt neveztek ki. Perényi Péter „dunáninneni,” míg Báthory András „dunántúli” országos főkapitány lett.

A több hónapos felkészülés a hadjáratra azonban nem hozta meg a kívánt és várt sikert. A Joachim brandenburgi őrgróf vezette keresztények kudarcot vallottak Buda és Pest ostrománál, Perényit pedig október 10-én a király fogságba vetette a budai pasával való szövetségkeresése és a hadjáratban való ellentmondásos viselkedése miatt. Tisztje tehát megüresedett, betöltésére pedig egy hadakozásban jártas főurat kellett találni. Az 1542 novemberében összeült pozsonyi országgyűlésen a király és a rendek választása Nádasdy Tamásra esett, akit december 23-án neveztek ki országos főkapitánnyá Báthory András mellé.

Valószínűleg a tárgyalások, alkudozások során vethette papírra a későbbi nádor (jellegzetes kézírásáról ismerhető fel) latin nyelvű, torzóban maradt tervezetét vagy helyesebben listáját, amelynek témája egy, a sikertelen ostrom után Buda körül kialakítandó, királyi pénzből finanszírozott végvidék megszervezése volt. Az iratban Nádasdy még számolt azzal, hogy György barát kitart a gyalui szerződésben foglaltak mellett, ezért úgy vélte, hogy Erdélybe 500 nehéz-, 1500 könnyűlovast és 1000 puskás gyalogost, Temesvárra (ma Románia: Timișoara) pedig újabb 300 nehéz-, 700 könnyűlovast és 500 puskás gyalogost kellene elhelyezni. Az Alföld déli területeinek védelme érdekében három várba is katonaságot akart rendelni: Szegedre, Bácsra (ma Szerbia: Bač) és Czoborszentmihályra (Zombor, ma Szerbia: Sombor). Előbbibe 400 könnyű lovast és 400 puskás gyalogost, míg a ma már Szerbia területén található másik két erősségbe további 200 könnyűlovast és 300 puskás gyalogost kellett volna küldeni. Nádasdy a Bükk-hegység és az Alföld találkozásánál, az Erdélybe vezető stratégiai utat ellenőrző Egerbe is királyi katonákat rakatott volna: 200 nehéz-, 800 könnyűlovast és 600 puskás gyalogost. A későbbi nádor az Északi-középhegység peremén, az Ipoly, illetve a Duna mentén található két stratégiai fontosságú várba is helyeztetett volna királyi zsoldon lévő őrséget: Ságra (Ipolyság, ma Szlovákia: Šahy) 200 könnyűlovast és 100 puskás gyalogost, míg Vácra 100 könnyűlovast és 500 puskás gyalogost. A listán szerepel Nógrád is, ám az oda szánt katonaság létszáma hiányzik.

Az irat alapján két fontos megállapítást tehetünk. Egyrészt a Nádasdy tervezetében szereplő, királyi pénzen felfogadott katonák megoszlásában, fegyverzetében visszatükröződnek az Oszmán Birodalommal vívott harcokból származó több, mint egy évszázados tapasztalatok. A Porta katonáival szemben ugyanis mind a nehézfegyverzetű lovasság, mind pedig a puskákkal felszerelt gyalogság igen hatékonyan tudta felvenni a harcot. Mellettük a nagyszámú könnyűlovas, nevezhetjük őket huszároknak, arra szolgált, hogy az ellenség hasonló típusú (és tegyük hozzá, hogy nem egy esetben hasonló nemzetiségű) katonaságával mérjék össze erejüket vagy pusztítsák területeiket.

Másrészt az iratból jól látható Nádasdy azon elképzelése, miszerint Budát be kell keríteni és így elvágni utánpótlásától, hogy a későbbi tervezett ostrom sikerrel végződhessen. Ezért is tervezhetett a későbbi nádor Temesvár királyi őrségébe 700 huszárt. Az ott állomásoztatott katonaság tehát egy-egy jelentősebb katonai akció véghezvitelére is alkalmas lett volna, ezzel felelevenítve a 15. század végére 16. század elejére jellemző nagy, a Duna jobb partjára vezetett portyákat. Szeged, Bács és Czoborszentmihály esetében pedig Nádasdy a tervezetében 600 huszárt akart elhelyezni, hogy az akkor még a szerémségi oszmán hódoltságot Budával összekötő vékony és igen sebezhető utánpótlás vonalat folyamatosan zavarhassák portyázásaikkal. Nádasdy tervezetéből azonban nem lett semmi. Buda sikertelen ostromának következményeként az erdélyi rendek 1542 decemberében érvénytelenítették a gyalui szerződést, és az adófizetést vállalva inkább behódoltak a szultánnak. Szülejmán szultán pedig 1543-ban újra maga vezetett hadjáratot a Magyar Királyságba, amelynek során sikerült a magyarországi hódításainak határát kiterjesztenie, majd ezt az itt hagyott katonasága folyamatosan tovább bővítette.

Bagi Zoltán Péter

A bejegyzés trackback címe:

https://missiles.blog.hu/api/trackback/id/tr928403942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.