Missiles, a 16-17. század hétköznapi történelme

Várháborúk kora

Adalékok a palánkvárak rekonstrukciójához

2017. július 09. - Várháborúkkora

szigetvar-alkony03b.jpg

Aligha akad olyan várlátogató turista aki a sokszor csak térdig érő falak között sétálva ne képzelné maga elé miként is nézhetett ki egykor teljes valójában az adott vár. Az utóbbi évek technikai fejlődésének köszönhetően egyre több számítógépes 3D grafikai rekonstrukció illetve videó készült a mára már elpusztult várainkról. A színes animációk készítésére több cég is szakosodott, munkájuknak köszönhetően pedig látványos elképzelések láttak napvilágot többek közt Szigetvár, Eger, Palota, újabban pedig Kanizsa várárról.

A kérdés persze az, hogy napjaink történészeinek és régészeinek útmutatásával, a korabeli alaprajzok és metszetek alapján megálmodott, és érthetően népszerű rekonstrukciók valóban az eredeti megjelenést adják-e vissza? A bástyák és falak külső megjelenése valóban úgy nézett ki, ahogy a rekonstrukciók többségén látjuk?

A válaszhoz elég ha a korabeli palánképítő prefektusok leveleihez fordulunk, mert azokban meglehetősen részletgazdag beszámolókat találunk például Sárvár, Kanizsa vagy éppen Sziget építkezéseiről.

Sennyey Ferenc prefektus (sárvári, kapui és lékai) a saját korában gyakorlott vár és palánképítő pallérnak számított. Nádasdy Tamás észak-dunántúli három tartományának vezetőjeként az 1540-es és 60-as évek között személyesen - sőt sok esetben a saját elképzelései  - alapján irányította Sárvár, Kapu, Léka és Keresztúr várai és palánkjai építését, valamint rész vett Kanizsa, Szentgrót, Tátika és Szigetvár várainak és palánkjainak építkezéseiben is 1552 és 1566 között. Ő építette fel Szigetváron az úgynevezett Nádasdy bástyát ura megbízásából a mindössze két és fél éves Nádasdy Ferenc nevében. A több mint 800 fennmaradt leveléből több tucat foglalkozik részletesen azzal miként is épültek a palánkok.

Az 1560. szeptember 3-án Sárváron kelt és Nádasdy Tamásnak írt levelében saját elképzeléseit előadva kiváló összegzést adott a sárvári párkány befejezéséről. (A ma sokkal ismertebb palánk szó mellet a korban főként az Észak-Dunántúlon elterjedtebb volt a párkány elnevezés, mely azonos jelentéstartalommal bírt.)

"De kegyelmes uram nekem ez tetszik, hogy az párkányt teljességgel, tapasztását, körül zsindelyezését, az bástyáknak állásait, lővő helyeit isten engedelméből végezzék el körül, az ajtókat csináltassuk be, az árkot tisztíttassuk meg körül, az hidakat, kin az földet be hordtuk, vegyék el, az bástyákba helyeztessék körül ágyúkat."

Különösen érdekes, hogy a modern rekonstrukciókkal szemben a palánkfal zsindelyezéséről, azaz befedéséről ír, és más leveleiben is többször kitér a bástyák fedelezésére és zsindelyezésére. Nem egyedi esetről van szó, mert Kanizsáról is több levél tudósít a bástyák és falak fedéséről, a zsindelyezésről, vagy az ahhoz vásárolt szegekről. Sziget sem marad ki a sorból, onnan is ismerünk erre példákat.

1559-ben Zele Jakab kanizsai prefektus írja, hogy: "ha valamely falt és bástyát meg épetünk, ha meg nem sendelezék, időnap előt el vész..."

1563-as kanizsai építkezések végén Csányi Ákos kérte úrnőjét, Kanizsai Orsolyát, hogy küldessen zsindelyt, mert anélkül hiábavaló volna megépíteni a bástyákat és kapuközöket.

"Tutára vagyon nagysságodnak az minemű bástyát keztönk vala csináltatni, kinek az még héjazássára írta vala nagyságod, hogy tizen két ezer sindelt adatna. Az tíz ezeret meg atták vala, és alá hozattam vala, de aval csjak harmad részét sem érek meg, aztis csjak héazni kellene, mert ha az bástya és az kapuköz héazatlan marad, mindenik héjába való munka lészen, mert el romol. Azért jó volna nagyságodnak meg parancsolni, hogy szerzenének vagy hetven ezer sindelt kivel épéthenénk az házat."

Akkor most tényleg fedett falak és tetővel ellátott bástyák voltak a várak palánkjaiban?

A levelek szerint (gyaníthatóan) részben igen, és ha belegondolunk teljesen logikus is, mivel a fából, földből, veszőből és sártapasztásból készült védművek legnagyobb ellensége az időjárás, leginkább az eső volt. Az elemek elleni védelem nélkül egy komolyabb nyári vihar, vagy téli hóolvadás súlyos károkat okozhatott a palánkok felépítményében. Normál esetben is átlag 5 évente renoválásra volt szükség, de a kisebb károkat lényegében folyamatosan javították. Ugyanakkor a palánképítés költséges munka volt. Sennyey 30 napon át 100 ember munkájával és újabb 100 puskás ember védelmével csak egy bástyát és egy hosszabb falszakaszt épített fel Szigetváron. A munkásoknak jelen esetben, mivel idegen tartományba mentek napi fizetség járt (ez kb. 8 dénár volt fejenként) és étel-ital. Még akkor sem lehetett teljes mértékben ingyenmunkára hagyatkozni, ha a saját várát építette az úr, mert az egyéb munkák miatt még Nádasdy is sokszor parancsba adta, hogy pénzen fogadjanak embereket és kíméljék a szegénységet. A munkaerő korlátozott volta és az építési költségek miatt egy-egy palánk építése 2-3 évig is elhúzódott, így gyakorlatilag mire befejezték, sokszor kezdhették is elölről.

Sárvár, Kanizsa és Sziget palánkjai gyakorlatilag folyamatosan épültek. Kanizsa új palánkját még Terjék Tamás prefektus kezdte építeni 1554-ben, majd Magyar Bálint, Csányi Ákos és Zele Jakab közreműködésével egészen 1558-ig folyamatosan épült, de 1563-ban és 1566-ban is jelentős munkák folytak. Szigetvár esetében ugyanezt látjuk. A város első védművei 1544-45 körül épültek, majd 1546-tól Seged György, Tahy Ferenc, Kerecsényi László, Horváth Márk és Zrínyi Miklós idejében is folyamatosan bővült és épült a vár és város palánkja.

Kézenfekvő tehát, hogy a palánkfalak és bástyák időjárástól való védelme bizony nem egyedi jelenség volt és ahol csak idő, lehetőség és pénz volt rá, ott el is végezhették.

Szatlóczki Gábor

Borítókép: Szigetvár és város rekonstrukciója. Pazirik Informatikai Kft.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://missiles.blog.hu/api/trackback/id/tr1512602643

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.07.10. 06:06:25

Én meg azt hittem hogy az ellenség nyilazása miatt fedték be, ma is tanultam valamit :)

enpera · http://c64blog.wordpress.com 2017.11.04. 07:06:12

A mohács cikket szerettem volna megdícsérni, de nem lehet kommentelni :(