Missiles, a 16-17. század hétköznapi történelme

Várháborúk kora

Egy 16. századi horoszkóp

Az erős Fekete Bég, Nádasdi Ferenc születése és horoszkópja

2018. szeptember 07. - Várháborúkkora

hero_033.jpg

Az elmúlt közel másfélszáz esztendőben a történettudomány iránt érdeklődők széles köre több forráskiadványban is olvashatta, szemtanúja lehetett, hogy az erős Fekete Bég szülei, Kanizsai Orsolya és Nádasdi Tamás nádor nem csupán elfogadták vagy tisztelték, hanem – a korban egyáltalán nem általános módon – őszintén és mélyen szerették is egymást. Szerelmük az elmúlt majd fél ezer esztendőben legendássá vált. Kapcsolatukból hosszú ideig egyetlen egy valami hiányzott, egy gyermek. Orsolya asszony majd húsz évnyi házasság után esett teherbe és szülte meg egyetlen gyermekét, Ferencet.

A felesége és – ahogy a korban gyakran mondták és írták – a kis vendég állapotáról a gondoskodó apa és férj a távolból is igyekezett mindent tudni. Ennek a gondoskodásnak számtalan megnyilvánulását ismerhették meg az érdeklők, hiszen számos irat került kiadásra (gondoljunk csak Károly Sándor, Szalay József, Komáromy András, Vida Tivadar és Őze Sándor gondozásában megjelent munkákra). Úgy gondolhatnánk, hogy teljes ismeretanyaggal rendelkezünk a születést illetően. Ez azonban nem így van. Az utóbbi másfél évben kollégámmal, Szatlóczki Gáborral igyekeztünk Nádasdi Tamás és a hozzá kapcsolódó személyek 1526 és 1568 közötti teljes levelezését összegyűjteni. A munkánk során akadtunk rá Sennyei Ferenc sárvári prefektus jelentésére, amelyben beszámolt Nádasdi Ferenc születéséről.

 

A szülés

 

Mindeddig azt hihettük, hogy Nádasdi Ferenc születését egy személy, Ákosházi Sárkány Antal örökítette meg. Nádasdi Ferenchez írott 1555. október 7-i levele megtalálható mind a Komáromy, mind pedig Vida Tivadar kiadásában. Valójában nem ő vetette elsőként és a legrészletesebben a történteket, hanem Sennyei, aki, ahogyan a leveleiből kitűnik, aznap háromszor is írhatott a nádornak. Első alkalommal valószínűleg csak egy rövid hírt/levelet küldött el egy lovasfutárral az éppen Vasváron táborozó és a török ellen készülő nádorhoz. Ezek után vetette papírra Sárkány a sorait. Ez azért tűnik nagyon valószínűnek, mivel Sennyei következő levelében már hivatkozott erre az írásra.

A sárvári prefektus tehát délután négy órakor újra tollat ragadott. Levele elején igyekezett a feleségéért aggódó Nádasdit megnyugtatni:

„Vém az nagyságot parancsolagyát, kit Máté oza, én felesékemmöl azontól szembe lök, szólék vele mindenról. Mikor az Úristen az kis urat ez vilákra atta, adék asszonyomat helérólel nem hatták mozdolni, hanem az gyermek mássától es mök mentették. Ezt mongya felesékem, hogy mindentól mektisztolt, jó módon, szépen, jól vagyon, hanem az mint szogot ez féle gyermek. Ágyos asszonyállat löni csak úgy vagyon, mört mast asszonyomnak minden teszte belől sebes, minden csontai fájnok, de egyép betekséke nincs, hála legyen istennök. Ételére így gondolnak Sárkány uram és feleséköm, fezet nöki, napjába háromszer hadnak enni, egy szagács csak asszonyomnak fez. Azt mongya felöséköm, hogy ma jól et, jó lágy bort iszik. Ételre gondom vagyon, csak ércsem mi szíksék isten agaragyából reá gondolok. Szintén agor, hogy felmenök, ma három hóra gorba felöséköm azt mondá, hogy aloszik, jól alut ma, jól nyogodot. Hála legyen istennök az kis urunk az nagyságot fia csoda jó elövön gyermek, jó ekössékö vagyon.”

 A kismama és a gyermek is jól volt tehát a szülés után. Az Orsolya asszony körüli teendőket és kiszolgálását pedig Sennyei feleségére és Sárkányra bízták.

Ezek után Sennyei rátért a szülés eseményeinek megörökítésére:

„Hála lögyen az Úristennök, mikor asszonyom gyermek ozása és hozzá beteküld, kilönc órán közdetet, az bábágot tíz órám híták be asszonyomhoz, enköm tizenköt óra előt csak kövésé ívának fel, hogy asszonyom nöhezen volt, hogy az tizenköt órát mök ite, mök akor nöhezen vala, hogy egyöt ite az óra, akor es felötte nöhezen vala. Mikor egy óra után fél óra volna, agor annál es nöhezben vala. Mikor immár egy óra után fél óra volna, Pál bírónőt az mogyar bábát be ívák, de az nömet bába es tutta, és agorta, hogy be menen az mogyar bába es, de Pál bíróné keveset aznált, sem ártot, hanöm ugyan csak az német bába volt fej, jop csak emberól cselökedet az nömet bába, mikor közel volna, két órához, azomba az Úristen ada az gyermököt az kis urat, mint György uram [Perneszy György], mint Dator uram [Fraxinus], mint Sárkány uram, mint én Sennyöi, ot fen az pitarba voltonk nagy foházgodásba mök halgata lön az gyermek, mi mintnyájon térdöre esénk, hálát adánk istennök. Azon helyön ide jevék az én ázomba, köttet ite az óra, azon helyön mök írám, de az bábák azt mongyák, hogy köt órán löt, mi itkin voltonk. Én hallottam az órát, de az bábák azt mongyák, hogy ugyan köt órán löt, de én így értem, így hallottam(!) az órát, az mint kegyelmödnek mök írtam.”

Sennyei is tehát (hasonlóan Sárkányhoz) a német bába elévülhetetlen szerepét domborította ki a szülés sikeres lefolyásában. Emellett megemlítette a magyar bábát, Pál bírónét is, kifejezve, hogy jelenlétével ő sem nem használt, de nem is ártott. A férfiak, köztük Fraxinus (Szegedi Kőrös) Gáspár doktor, aki azidáig folyamatosan a terhes asszony mellett volt, pedig a pitvarban várták aggódva és imádkozva a híreket.

A levél harmadik részében pedig a sárvári prefektus úrnője megbízásából kérlelte a nádort, térjen haza Sárvárra:

„Mast fel hívatot vala az én kögyelmös asszonyom, hagya hogy kegyelmödnek mök írjam, hogy csak egy óráik jejön kegyelmöd hozzá. Ugyan ikön köri kegyelmöd az én kegyelmös asszonyom, hogy ha löhecsékös, ha löhet kögyelmös uram jej haza egy óráik. Mört látom, hogy nagy szíve szerént várja kegyelmöd, ha löhecsékös. Az datort [Fraxinus] hónap korán kegyelmödhez küldöm az én magam kocsián. Ma az kegyelmöd szeköny jobágyival vígan laktam én es, nagy erembe voltonk. Az hatalmas Úristen tarcsa mök kegyelmöd sok jóval.” Fraxinus azonban lemondta az utazást. Nádasdinak írt október 7-i levelében arra hivatkozott, hogy fél, nehogy valami baj történjen.

Ugyanezen a napon Sennyei harmadszor is írt a nádornak. Szinte már könyörgött, hogy térjen haza a közeli Vasvárról Sárvárra a feleségéhez:

„Az Sárkány Antal uram levelöból mek érti kegyelmöd, ha lehecsékös volna, jó volna nagyságodnak haza jeni egy óráik, honem továp, de ha kegyelmöd aza nem jehet es, Sárkányt oda kegyelmöd ivassa. Ércse kegyelmöd jop szertartást szerednök az én kögyelmös asszonyom ekösséköhez egy kevés idöik. de jól tugya kegyelmöd az én kögyelmös asszonyom jó voltát, kivel az úristen szerette, hogy senkitól magát nöm agarja elreteni, möly dolok illik es, de jóp módon agarnám, hogy volna ezt jól érti kegyelmöd, hogy mi szolgák, kik vagyonk csak annyia möhetink el bennö az mönnyire illik. Más az hogy mast semmikönt az én kegyelmös asszonyomnak ködvétmönköl szekni semmiból. Kegyelmöd ennök orvosa, ki mök szerezhetet, mört én az mi én dolgom, mök lágya kegyelmöd, hogy rest nem löszek hozzá. Látom, hogy Sárkány uram gondot visel asszonyom ételőre.”

Vélhetőleg a nádor erre válaszul egy dörgedelmes levelet írhatott. Erre enged ugyanis következtetni Sennyei október 10-i válaszában megpróbálta magát mentegetni:

„tehecséköm szerént azon vagyok, de kegyelmös uram, mint ezekról én, mint kögyelmös uramtól bocsánotot körek, mint kögyelmös uramtól. Az mi kegyelmödnek jónak tecik, az én írásom vegyö elő kegyelmöd, az mi nöm tecik, mint kegyelmöd akaragya lögyen. Nö bánja kegyelmöd, mört isten tugya, hogy én jó vékre írtam mindent, mört sok jábor vár kegyelmöd, mint gazdak, mint szeköny, mint szolga, sok rendbeli ember. Látom, hogy senkinök nincs gongya reá, ki mint csak magára gondol. Mintezekról kögyelmös uram váloszt várok valami nagyságodnak jóvára vagyon, mindent azt miellő kegyelmöd, mört ennök mast vagyon idöjö. Az hatalmas Úristen tarcsa mök kegyelmöd sok jóval.”

 

Mikor született Nádasdi Ferenc?

 

Sennyei levele azon túl, hogy bemutat egy 16. századi szülést és annak körülményeit, lehetőséget ad arra is, hogy pontosan meghatározzuk az erős Fekete Bég születési dátumát. Nagy Lászlónak a Nádasdi Ferenc életéről írt monográfiájában az szerepel, hogy főhőse 1555. október 6-án született. Honnan vehette ezt a dátumot a kitűnő hadtörténész? Valószínűleg a Károlyi és Szalay által közreadott Nádasdi levelezésben szereplő dr. Fabricius Pál csillagjóslatából, amelynek első mondatában az szerepel, hogy a „nádorfi” 1555. október 6-án délelőtt 2 óra 30 perckor jött a világra. Nádasdi Ferenc azonban nem ekkor született. Az előző fejezetben említett, hosszabb Sennyei beszámoló ugyanis világosan meghatározza a születés dátumát. A szemtanú prefektus leírja, hogy a kismama szülési fájdalmai október 6-án este kilenc órakor kezdődtek meg. A bábák 10 órakor érkeztek Kanizsai Orsolyához, a szülés azonban másnap, azaz október 7-én történt meg. A pontos időponttal kapcsolatban azonban vita alakult ki. A bábák állítása szerint ugyanis a gyermek hajnali két órakor jött a világra. Ezzel szemben Sennyei máshogy emlékezett. Sajnos azonban a délután négy órakor küldött levelében már pontos időpontot nem írt. Arra tett csak utalást, hogy azt az első levelében már megírta. A szám csak egész, fél, negyed vagy háromnegyed lehetett volna, hiszen Sennyei megemlítette, hogy hallotta az órát. Az egészet, tehát a két órát azonban kizárhatjuk, hiszen ezen támadt a vita. Valószínűleg a prefektus jegyezte le a nádornak a hajnali fél hármat, aki ezt az adatot adta meg Fabriciusnak. Tehát az óra és a perc azonos lehetett, ám a nap eltért. A helyzetet tovább bonyolítja, ha elolvassuk a horoszkópban elhelyezett vers első strófáját: „Az éjszaka, mely kettővel előzte meg október nónáját,” azaz október 7-ről írt.

 

A jóslat – Nádasdi Ferenc horoszkópja

 

Nicolaus Gabelmann udvari történetíró 1593-ban a Tizenkét diskurzus című emlékiratának 24. fejezetében Nádasdi Ferencet egyenesen a magyar csapatok főparancsnokának javasolta. Katonai sikereire utalva megjegyezte, hogy „manapság tündököl, mint az esthajnalcsillag az égen.” Emellett négy okot is felhozott, amellyel javaslatát alátámasztani szándékozott: Nádasdi erényeit, hadban szerzett tapasztalatait, személyes és családjának tekintélyét és szerencséjét. A 38 éves gróf már jelentős katonai pályát futott be ekkorra, a tizenöt éves háború elejére. Az udvari történetíró nyilván elfogult volt egykori patrónusával és családjával, hiszen evangélikus tanítóként a Nádasdiak csepregi mezővárosában volt tanító, majd innen – valószínűleg a földesúr anyagi támogatását is élvezve – ment el Grazba és Padovába tanulni.

A horoszkópkészítő Fabricius esetében sem zárhatjuk ki a hálát, de az anyagi előnyök reményét sem, mint motivációs tényezőt munkája elkészítésében. Nézzük meg, miket tartott ő fontosnak papírra vetni az újszülött sorsával kapcsolatában. Egészséges és hosszú életet jósolt (természetesen), megjegyezve, hogy a Hold a saját házában van, és bár a Szaturnusz próbálja meggyengíteni, és különösen gyermekkora első négy évében elpusztítani, de a Jupiter és a Vénusz olyan erősen ellenállnak ennek, hogy ezen okok miatt semmi sem árthat az életének. Hacsak Isten, a legfőbb és első ok a maga részéről nem akarja másként. A horoszkóp szerint Nádasdi Ferenc forróvérű lesz, ám egy kevés melankólia is befolyásolni fogja éltét. A betegségeket és testi jellemzőket tekintve pedig azt állapította meg, hogy a gyermek nem fog betegségektől szenvedni. Mivel azonban a hatodik házat uraló Szaturnusz négyszögben irányul felé, a horoszkópot uraló bolygóhoz pedig ellentétesen, ez gyakori fejfájást, légúti betegségeket, köhögést, vérhast, lábtörést, daganatot és szembetegségeket jelöl.

A Mars merésszé teszi, de sérüléssel fenyeget a fején vagy az arcán, illetve lóról vagy magas helyről történő lezuhanással. A Szaturnusz különösen gyermekkorában próbál ártani a fiúnak, a fejen kiütköző betegségekkel és görcsökkel. Fabricius végezetül tehetségét és lelki javait, haragját, szerelmeit, méltóságait, házasságait, útjait, barátait, gyermekeit, gazdagságát, ellenségeit és halálát igyekezett megjövendölni. Tehetségét illetően a horoszkópban azt olvashatjuk, hogy mivel a Merkúr a Mérlegben áll, azt mutatja, hogy tanulékony természetű lesz, és helyesen tudja majd a dolgokat megítélni és dönteni róluk; jelöl továbbá nem közönséges ékesszólást, sőt, ez az elhelyezkedés azt is mutatja, hogy ez az ember szellemének minden erejével a filozófiának szenteli magát, különösen a fizikának, a geometriának, de az aritmetikának, az asztronómiának és hasonlóknak is. Mivel a Merkúrhoz a Vénusz és a Mars is csatlakozik, így ügyei intézésében és az ékesszólásban költői és zenei hajlamú lesz, emellett készséges, serény, bátor és harcias. Ezek kiélesítik az elméjét, illetve tehetségessé lesz a hadi ügyekben. A Vénusz elhelyezkedése miatt a hölgyek nagy kedvelője lesz, és lelkesedni fog mindenért, ami a gyönyörrel és a szerelmi dolgokkal kapcsolatos. A Mars pedig haragvóvá és bosszúállóvá teszi.

A Szaturnusz azonban szemben áll a Merkúrral, ez elgondolkodóvá teszi, mély gondolatokkal lesz elfoglalva, de ezzel együtt gyanakvó és valamennyire irigykedő lesz. Tehát természetét teljesen a filozófiai és a hadi dolgok foglalják majd le.

Fabricius szerint csillagképe nagy méltóságokat és királyi kegyet jelöl. A Szaturnusz azonban azt jelzi, hogy öregek és irigyek ártani fognak neki és bántják. Mivel azonban a Merkúr uralja a horoszkópot ezért a saját erőfeszítéséből és tetteivel emelkedik majd ezekre a méltóságokra.

Nádasdi Ferenc horoszkópja nagy gazdagságot ígért. A gyermek azonban fényűző életmódjával sokat el is fog költeni. Az örökségeit elveszíti, ám visszaszerzi. Pereskedik majd, mivel a Szaturnusz a születése idején éppen visszafelé haladt.

A halála vagy hosszú és sokáig elhúzódó betegség után fog bekövetkezni, vagy golyó teríti le a háborúban, vagy magasról lezuhan. Nemes és hatalmas barátai lesznek. Az ellenségei azonban szaturnuszi öregek, irigyek, öregasszonyok, árulók és bárdolatlan emberek.

Végezetül a horoszkóp fényes és tisztességes házasságot jósolt a gyermeknek. Életében egynél több felesége lesz. Az egyikük özvegy, de valamennyien szépek és egy kissé házsártosak. A horoszkóp azonban azt mutatta, hogy nagy vagyont és fényes hozományt fog kapni az asszonyoktól. Fabricius szerint több gyermeket fog nemzeni. Nagyobb részük azonban lány lesz, és nem fiú. Utóbbiak nem is fogják túlélni. A horoszkóp készítője azonban egy csöppnyi reménysugárt is adott ebben a kérdésben, miszerint mindezt biztosabban csak majd az ő születésükben lehet meglátni.

Sennyei Ferenc sárvári prefektus leveléből tehát képet kaphatunk egy 16. századi főúri szülés, illetve születés körülményeiről és lefolyásáról. Igaz Sennyei nem volt ott minden pillanatban (hasonlóan mint az orvos vagy a török ellen készülődő boldog apa), hiszen a pitvarban imádkozott és várta híreket, ám a felesége révén később mindenről részletesen értesült. Levelének segítségével Nádasdi Ferenc születési időpontját is pontosíthatjuk, hiszen leveléből kiderül, hogy október 7-én hajnalban érkezett meg a kis jövevény. A későbbi erős Fekete Bég életén végigtekintve pedig azt mondhatjuk, hogy Fabricius horoszkópja is olyan sikeres, általános és frázisokat pufogtató volt, mint a mai kor hasonló sajtótermékei. Mindenesetre mit is kívánhatott egyebet fiának egy olyan apa, aki homo novusként emelkedett fel saját tehetsége, politikai és katonai képességei, jó kapcsolatai, valamint kitűnő házassága révén?

 

Bagi Zoltán Péter

(a leveleket átírta: Szatlóczki Gábor)

A bejegyzés trackback címe:

https://missiles.blog.hu/api/trackback/id/tr2214228623

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Vasgepárd 2018.09.08. 17:51:36

Ez most komoly???
Nem bírtam végigolvasni (k. unalmas), de ha jól értem az általam elolvasott rédzeket, ez most komoly, hogy egy indexbe beemelt cikk arról szól, hogy egy történelmi személyiség nem azon a napon született amikorra eddig mondták (ez még oké lenne, tudomásul vesszük, majd valaki írja át a cikket a Wikipediában), de hogy akkor ez a horoszkópját is megváltoztatja és a Szaturnusz így meg úgy...

Eztet kell csinálni e more?! Horoszkóp meg mi a tököm?!

Kíváncsian várom a laposföld-kutatás legújabb eredményeit is a címoldalon!
Ha a kormány a Népszabadsághoz hasonlósn beszántatja, ezzel biztos nem vesztünk sokat!

martineden 2018.09.08. 18:43:05

Nekem tetszett ,mert szeretem a tortenelmi dolgokat,de a matek valahogy nem jon ki......Szerelmük az elmúlt majd másfél ezer esztendőben legendássá vált."..ezt javitani kene.

Cspety 2018.09.08. 18:44:42

Szeretném jelezni a szerzőknek, hogy a születéssel kapcsolatos információkat már több évvel ezelőtt Asztalos Bernadett publikálta, tehát a cikkben említett három levél tartalma nem jelenthet újdonságot. Doktori disszertációjában pedig eszmetörténeti kontextusban is olvasható magyarázata.

Várháborúkkora · facebook.com/missiles.blog.hu 2018.09.08. 20:25:04

@Cspety: Kedves Csordás Péter!
Kérem írja meg, melyik cikkre gondolt, mert Asztalos Bernadett: Gyermeknevelés Nádasdy Tamás udvarában (2013) című kiváló cikke sem a születés idejét nem említi, sem Sennyei leveleit nem idézi, mivel nem a születés eseményéről szól, mint jelen blog. Doktori disszertációja sajnos teljes terjedelmében nem elérhető, tézisei alapján pedig nem derül ki, hogy erről is részletesen szó esett volna benne. Doktori dolgozata könyv formában sosem jelent meg. Sennyei Ferenc fentebbi levelei legjobb tudásom szerint sehol sem jelentek meg, még részleges közlésben sem.