Missiles, a 16-17. század hétköznapi történelme

Várháborúk kora

Történelem érettségi, másként ...

2019. május 09. - Várháborúkkora

tori_blog_kep_1.jpg

 

A 2019. évi középszintű történelem érettségi egyik rövid esszé kérdése a középkori uradalmi földek három fő típusának, és az ahhoz kapcsolódó jogok, valamint kötelezettségek bemutatása volt. A probléma, ami miatt végül is tollat ragadtam, helyesebben a laptopom billentyűzetére tapadtam, alapvetően két fő kérdés körül bontakozik ki. A blogírást először is rögtön a cím, illetve a ténylegesen elvárt megoldás esetében használt modern forgalmak ellentmondásai, másodsorban pedig azok magyarázata tette számomra szorító szükséggé. Rendszeres olvasóink bizonyára már felfedezték, hogy írásaink mindegyike korabeli forrásokon alapszik, sokat is szoktunk belőle idézni (néha talán túl sokat is. Szerk.). Mondhatnám, hogy a munkánk a hobbink, napjaink nagy részében ugyanis 15-16. századi magyar, latin és német nyelvű iratokat olvassunk, fordítunk és átírunk. Ha pedig az időnk engedi, az általunk legérdekesebbnek tartott eseményekről és összefüggésekről egy cikket is írunk. Ezúttal a legérdekesebb azonban maga a forrás, helyesebben a források. Nézzük meg tehát, hogy a középkorból és a jogszokásokat (Verbőcinek hála) tekintve lényegileg változatlan 16. századból fennmaradt irataink, illetve azok szerzői vajon átmennének-e egy mai történelm érettségin, ha éppenséggel pont róluk van szó. Persze a felvetés ez esetben pusztán hipotetikus, de meglehetősen érdekes.

Tovább

Keresztény portya Gyula ellen 1692 telén

cultiris_13253_web_1.jpgAz Erdély védelme és uralása szempontjából kulcsfontosságú Váradot a császári-királyi csapatok már 1688 laza blokád alá fogták. Majd két esztendővel később, 1690 tavaszán úgy tűnt, hogy a Giovanni Andrea Corbelli gróf vezette német és magyar katonaság sikert ér el, hiszen ekkora az erősségbe rendelt oszmán had híján volt az élelemnek, a takarmánynak és a tüzelőnek is: éheztek és fáztak.

Tovább

Izabella özvegy királyné segélykiáltása Budáról, 1541-ben

Magyar vonatkozású kincsek a Modenai Állami Levéltárból

workshop_of_lucas_cranach_ii_isabella_r_hungari_czartoryski_museum.jpgBlogunkon belül egy új sorozat kívánunk indítani, amelyben a különböző olaszországi levéltárakban található magyar vonatkozású iratokból „mazsolázunk”. Ennek köszönhetően olyan ismeretlen gyöngyszemeket tudunk közreadni, amelyek ha nem is rengetik meg alapjaiban eddigi ismereteinket, ám új színt jelentenek.(szerk.)

Tovább

Az ördög bibliája a 16. század végi katonai táborokban

img372b_1.jpgA 16. századi háborúkba – Francia Királyságba, Itáliába, Németalföldre vagy a Magyar Királyságba – felfogadott német gyalogosok és lovasok részére a tábori élet mindennapjainak szabályozására különböző rendszabályokat foglaltak írásba. Tiltották a verekedéseket, a párbajokat, a szerencsejátékokat, az iszákosságot és a kéjnők tartását is. Ennek ellenére a leírtak sok esetben annyi értek, mint a papír, amire lejegyezték. Ahogyan a vitriolos megjegyzésektől soha sem tartózkodó Illésházy István följegyzéseiben az 1594-ben Esztergom ostromára küldött német katonaság esetében a következőket írta le: „egy nap sem volt, hogy magyart nem öltek; paráznasággal, részegséggel, vendégséggel, kalmár-áruval, udvari pompával úgy annira rakva vala az tábor, hogy nem az sz. istennek de még az jámbor embereknek is iszonyú vala benne maradni.”

Tovább

Gesztes vára az oszmán-Habsburg nagypolitika viharában

752.jpgGesztes vára 1588-1589-ben pár hónapig a figyelem, egészen pontosan a Habsburg-oszmán nagypolitika középpontjába került. Sorsát nem csak az egykori történetírók, hanem az első újság, az úgynevezett Fuggerzeitungok lapjai is megörökítették, az eseményekről beszámoltak. Istvánffy Miklós történeti munkájában a következőképpen számolt be az eseményekről:

Tovább

Fényes győzelem a török fölött Szikszónál

A szikszói csata

image002.jpg

Egerről minden magyar embernek – kötelező olvasmányélményei miatt is – ugyanaz jut eszébe: 1552-ben hősiesen ellenálltak Ahmed pasa szerdár és Khadim Ali budai beglerbég vezette csapatok ostromának. Kevésbé terjedt el a köztudatban, hogy az egri királyi mezei had Rákóczi Zsigmond Obrist vezetésével egyik legnagyobb győzelmét 1588. október 8-án Szikszónál aratta. Az Abaúj vármegyei mezőváros bár szerepelt a defterekben, ám nem volt hajlandó megfizetni az adót, így mintegy 1000 arany „tartozása” halmozódott fel. A szikszóiak ráadásul meg is kívánták védeni magukat.

Tovább

A csurgói csata 1556-ban

„az Jézos nevét kiáltván, minden tartozás nélkíl, orcul indulánk az türükre.”

csurgoi_favar.jpgAz 1556-os esztendő tavasza rég nem látott háborúskodást hozott a Dél-Dunántúl magyar-török végvidékén. A Tujgon budai pasa vezette 1555 szeptemberi hadjárat során a mintegy 10 ezer főt számláló, és szinte a teljes török hódoltságbeli haderőt felvonultató sereg, miután szeptember 20-ára elfoglalta a két hétig ostromolt Kaposvárt, majd megszállta az üresen hagyott korotnai várat, október elejére már a védők által feladott Babócsa várát is hatalmába kerítette. A hadjárat elsődleges célja Sziget elfoglalása azonban nem sikerült, így a rövid október eleji ostromot követően a törökök az új hódításaik megtartásával és a következő évi, ismét Sziget elfoglalására irányuló hadjáratuk előkészítésével voltak elfoglalva.

Tovább

Török portya, török verés - Szentgrót ostroma és a szántói csata

csatajelenet_2.jpg

Az 1561-es esztendő az addigra már majdhogynem fél évtizede fennálló török-magyar status quo végét hozta el. Az utolsó nagy hadjárat harc nélkül, az 1557 őszi győri táborozással végződött és attól fogva a kisebb portyákat leszámítva viszonylagos nyugalom honolt a Dunántúlon. Nem csoda hát, hogy meglepetésszerűen hatott, amikor egy kisebb török portyázó sereg április 16-ról 17-re virradó éjszaka elfoglalta a hanyagul őrzött hegyesdi várat. A törökök így azonban nem csak egy újabb erősséget nyertek, hanem egyenest mélyen a magyar végházak, Vázsony, Tihany és Csobánc háta mögött fészkelhették be magukat. Nem sokkal a vár elestét követően Nádasdi Tamás nádor és Zala vármegye Tátika, Szentgrót és Keszthely megerősítését határozta el. Mindhárom várba a környék rendjei már május elején, saját költségükön gyalogosokat küldtek, illetve Szentgrót esetében a palánképítésének és lovashad telepítésének lehetősége is felmerült. Ennek ellenére július elejéig semmi nem történt, egyedül csak a béri (ma Zalabér) kastély új palánkjának felállításához kezdtek hozzá. Az állandó veszély végett különösen a Gersei Pethő család birtokolta Tátika és Rezi várak sorsa miatt aggódtak, mivel azok őrizetére kevés pénzt és figyelmet fordított a sok tagból álló család. Egy Márton nevű hidegkúti jobbágyot pedig a töröknek való kalauzolással vádoltak meg, az a hír járta, ő vezette a törököket is Hegyesdre, amikor azt megvették.

Tovább

Karl burgaui őrgróf betegsége és lovasbalesete az 1597. évben

 

thumbnail-by-url.jpgA 16-17. században folyamán egy hadjárat, egy csata vagy egy ostrom alkalmával a magasabb katonai tisztséget betöltők is állandó veszélyben forogtak, hiszen nem egyszer katonáik élén rohantak az ellenségre, bizonyítva bátorságukat és rátermettségüket. Emellett azonban a táborokban terjedő ragályos betegségek, illetve véletlen balesetek is megpecsételhették sorsukat ugyanúgy, mint bárki másnak.

Tovább

Mantova hercege a tizenöt éves háborúban

g.jpg

A mantovai herceg, Vincenzo Gonzaga (1587–1612) 1595-ben, 1597-ben és 1601-ben személyesen vezetett hadat Esztergom, Győr és Kanizsa falai alá. Mi sarkallt egy itáliai uralkodót arra, hogy a saját költségén kiállítson néhány száz lovast és a magyarországi hadszíntérre jöjjön velük, hogy az Oszmán Birodalom ellen harcoljon?

Tovább