A Straßburgban 1605-ben nyomtatásban megjelent első újságot megelőző évtizedekben is már Európa különböző régióiban léteztek, mondhatni közkézen forogtak különböző kézzel írott és kereskedelmi forgalomba bocsátott avvisik avagy hírlevelek. Korát jóval megelőzve ismerte fel az információszerzés fontosságát a Fugger család, akikhez minden jelentősebb európai városból (Antwerpentől Nagyszebenig és Gdansktól Rómáig), de az Újvilágból és a Közel-Keletről is jutottak el hírek az augsburgi központba. Az sem volt azonban kivételes, hogy hírszerzőik katonai táborokból jelentették meg a csaták és ostromok eseményeit.
A Fugger családhoz a Cremona és Mantova között félúton fekvő Piadenából 1601. május 26-i dátummal egy igen különös hír érkezett a Madruzzo gyalogezred egy katonájáról, egy bizonyos Daniel Burghammerről. Mikor egyik este aludni indult, elpanaszolta asszonyának, akivel már hét éve élt együtt és el is vette feleségül, hogy nagyon fáj a hasa és mintha valamit érezne benne. A katona azonban nem beteg volt, és nem is egy korai Alien jelenséget írt le a derék levélíró. Alig egy órával később ugyanis Burghammer egészséges lánygyermeknek adott életet. Az eset természetesen nagy meglepetést keltett és nyomozás indult az ügyben, kiderítendő hogyan történhetett mindez?
Korabeli zsoldoskatona 17. század eleje
A vizsgálat megállapította, hogy a katona hermafrodita, vagy ahogyan a levélíró megfogalmazta: félig nő és félig férfi. Burghammernak a vizsgálat során tett vallomásából életének főbb csomópontjai is kiderültek. Szülei – nem törődve azzal, hogy mindkét elsődleges nemi jelleget magán viseli – Danielnek keresztelték el. Ifjú korában pedig egy kovácsmester mellé adták, hogy ott kitanulja a jól jövedelmező szakma fortélyait. Több mint hét évvel a nevezetes szülést megelőzően azonban nem tudott ellenállni a „toborzódob csábításának” és felcsapott katonának. Szolgált már a Magyar Királyságban, harcolva az Oszmán Birodalommal seregeivel szemben a tizenöt éves háborúban (1591-1606), valamint a németalföldi spanyol hadseregben is. Vallomása szerint Németalföldön esett teherbe is. Történt egyszer ugyanis, hogy egy spanyol katonával feküdt össze. Az esetről a szülésig hallgatott, még felesége sem tudott róla, akivel kapcsolatban azt állította, hogy soha nem élt vele nemi életet. A kapitánya, Burkhard Laymann zu Liebenau miután mindezekről értesült, az ügyet továbbította az egyházi bíróságnak, amely hamarosan egy jegyző által további híreket és információkat szerzett be. A kislánynak azonban nem csupán a születése, hanem a keresztelése sem számított mindennapinak. A szertartáson a távol lévő kapitányt Reitner zászlós képviselte. A gyermeket ő és néhány előkelő nemes hölgy tartotta a keresztvíz alá és az Elisabeth nevet kapta. Burghammer katonatársai is részt vette a szertartáson, amelynek végeztével a kislányt katonai dobok, sípok és három trombita üdvözölte. Ezt követően pedig az összesereglett nemesek és nemes hölgyek, valamint 500 katona kísérte haza a boldog „anyát” és a kisdedet. A levél írója további fontos dolgot is lejegyzett a nem mindennapi esetről. Először mindketten jó egészségnek örvendtek és a kislány igen szép volt. Burghammer azonban csak a jobb melléből tudott anyatejet adni, mivel a bal szoptatásra alkalmatlan volt. Itáliában a baba születését egyébként csodának tartották és még a krónikákba is feljegyezték. Több városba is meghívást kaptak, hogy a csecsemőt a városlakók megnézhessék. Burghammer és felesége házassága azonban véget ért, hiszen az egyház elválasztotta őket egymástól. A gyermek és a katona sorsáról sajnos nem áll rendelkezésre több információ, az azonban bizonyos, hogy a Madruzzo ezred katonái, Burghammer bajtársai részt vettek Magyarországon, az 1601-es török elleni hadjáratban, és Kanizsa sikertelen ostromában.
Bagi Zoltán Péter
